Urasenke művészeti vezető │
1998-ban tinédzserként tettem szert első japán kultúrával kapcsolatos élményeimre, mikor is középiskolai cserediákként egy évet töltöttem el Japánban, egy vidéki kisvárosban. A Rotary klub szabályzatának megfelelően négy havonta váltottam fogadócsaládjaimat, így lehetőségem nyílt a japán emberek életritmusát, életfelfogását, mindennapjait három merőben különböző szemszögből, többek között egy buddhista pap családtagjaként is megtapasztalni. Hetente hat napot töltöttem matróz ruhában az iskola padjaiban, miközben minden erőmmel azon voltam, hogy mihamarabb elsajátítsam az akkor még számomra teljesen ismeretlen japán nyelvet, s hogy minél többet tapasztaljak a japán kultúrából. Az állami iskola által nyújtott klub-életi lehetőséggel élve próbáltam ki magamat többek között a júdóban, a virágkötészetben, az ecsetírás-, a tradicionális ruhakészítés- és a tea művészetében. Mikor már némi rálátással rendelkeztem a japán tradíciók szövevényes világára, a rám addig legnagyobb hatást gyakorolt tevékenység, a teaművészet intenzív tanulása mellett döntöttem.
A tanév véget ért, s én visszajöttem Magyarországra. Egy egészen más szemlélettel, világnézettel, szélesebb látókörrel folytattam mindent ugyanonnan, ahol egy évvel korábban abbahagytam.
Megkezdtem tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki informatika szakán. Mindeközben folyamatosan kerestem a lehetőséget az általam oly nagyon megkedvelt teaművészet itthoni gyakorlására. Palotás Gábor épp ekkor tért haza Kiotóból, s kezdett aktívan foglalkozni a teakultúra itthoni terjesztésével. Így ismertem meg őt, egy budapesti japán étterem megnyitóján tartott teabemutatóját követően. Szárnyai alatt élesztgettem emlékeimet, gyakoroltam a megtanult mozdulatokat. A japán Urasenke iskola Gáborhoz, a volt ösztöndíjasukhoz 2-3 havonta küldött mentort, kinek feladata Gábor továbbképzése, valamint a hozzá csatlakozó diákok, így jómagam oktatása volt. Így sikerült itthon folytatnom a tea tanulását. Egyetemi diplomám megszerzéséhez közeledvén, három év mentorral és Gáborral végzett közös munka után ajánlotta fel nekem teatanárunk a kiotói ösztöndíjprogramra való jelentkezés lehetőségét.
Pár hónap múlva, 2006. szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat Japánban, az Urasenke központban. Urasenke ösztöndíjasként, az egy év teljesítését követően én is azt a küldetést kaptam, hogy a japán kultúra szülőhazámban történő népszerűsítésével, terjesztésével, s a tea által a Világbéke hirdetésével foglalkozzam.
Ezt a küldetést vállalva dolgozom hazatértem (2007) óta a Magyarországi Japán Tea Egyesület tagjaként a tea magyarországi népszerűsítésén. Bemutatók, előadások, teakóstolók és kimonó próbák révén próbálom megismertetni a japán kultúra gyöngyszemeit a magyar emberekkel. 2 éves országszerte történő népszerűsítő tevékenység után 2010. januárjában kezdtem meg teatársammal, Gáborral a tea oktatását.
Célom, hogy itthon széles körben ismertessem az Urasenke tradíciót, az azt alapjában meghatározó filozófiát és esztétikarendszert, hogy a művészet elsajátítása iránt érdeklődőket magunk köré gyűjtve aktívan gyakoroljam velük a japán teaművészetet. Hiszem, hogy a japán teaművészek által képviselt értékrend megismerése, elsajátítása, közösségben történő alkalmazása révén mindennapjainkat tartalmasabbá, színesebbé, értékesebbé tehetjük.
született: Győr, 1981.
végzettség, foglalkozás: informatikus mérnök, japán-angol-magyar műszaki tolmács
Urasenke ösztöndíjas: 2006-2007
elérhetőség: kontor@urasenke.hu